 |
||||
FŐOLDAL
|
Ittad vérüket, s az ég megfakult Elégünk mint oroszlánok Szemeikben Árésszal De ez csak egy dal Hogy irigylem a szeleket Ó szórd szét Szívem Romok között Hamvak a hidegben A néma ítéletben Élettelen tetemek A bűz, a szörnyűség Én, Pouredinto az élet fiolája, mindenki rettegése, minden legveszedelmesebb mérge Távozz velük vagy elhagynak A fentről hulló tűzesőben Oly önteltek vagyunk sápadt maskaráidban Vágyódunk fényes árnyékodba Égünk mint oroszlánok, Árésszal a szemükben De ez csak egy dal, hogy irigylem a szeleket | |||