 |
||||
FŐOLDAL
|
(részlet) Egy kegyetlen történetben, sötét gyászában Az emberiség árulása hozta saját gyermekének végzetét A vékony szövedék a rossz és jó között Leginkább miattuk szakadt szét, kik meglátták a fényt A mai napig a hazugság megmaradt Megszabadítva a világot a súlyos tehertől Keresztül pirulákon és savakon hogy agyunk módosuljon Utópiát keresnek hogy gyarapodjanak Univerzumunk alapvető törvényei Ahogy legnagyobb átoknak gondolták És olyan jóvá lettek hogy kik az igazságnak mesterei Még igazságuk is iráyítható lett az ifjúság mérgezésével | |||