 |
||||
FŐOLDAL
|
Gyűlöletessé válok. A lény oly elveszett. Nyomorult és megtört. Nem találom a hitem. Bármely Isten tudja. Semmi sem új. Semmi sem igaz. A reményem tovaszáll. Az homály ölelése kedvesen tart fogva. Elfogyaszt. Felettem a szégyen feslett kutyái. Nincs hitem. Emelik a szegény száműzöttet amivé váltam. Elvesztem. Hővös a levegő. Csöndes a tenger. A halál völgyének örökkévaló hívása Megérintett. Szemeim a világon pihennek E halott hely, oly képtelen Óh, Krisztus az égben, kit szeretek Elvesztettem. Én hófehér galambom. Tedd e napot, csakúgy az éjt A sötétség dalaivá. A fény szavaivá. Lehúzza szívemet. Sosem felejtem kedvesem szerető szívét. Teljes gyűlölettel és megvetéssel, Valahogy mégis megszülettem. Meghintve éjfekete rothadással. Senkinek sem engedelmeskedek. A Húsom bomlása. A Halálom mezítelensége. | |||