 |
||||
FŐOLDAL
|
Itt fekszem A halálra várok Nincs cigaretta Nincs ital nyolc után Itt fekszem Gyógyszerrel kezelve Őrzik a lélegzetem Elodázva halálom Értem már Ez a Pokol várószobája Hogy váltam Ennyire öreggé Miért nem Készítettem fel a lelkem A természet erői is Nyugalomra intenek E dolgot hívják talán Boldogságnak Tréfa ez egy rémálomban A fények kialszanak Az ajtók bezárulnak Ágyamba zuhanok Csak a halálra várhatok Már a gyerekek is kegyetlenek Megvetnek mikor mezítelen vagyok Mit látnak e kezelésben Mikor leszek már csak egy tetem Ködös agyam felfedi elődeimet Nem adnak másik esélyt Gyermekkorunkban félünk a szörnyektől És vártam hogy a kapuk kitáruljanak S feladatom teljesítve örömmel ölelem végzetem végét Apu nem kérem hogy vigyél haza Többé már nem kérhetem | |||