 |
||||
FŐOLDAL
|
A Látomás a mindenünk a makacs utazóknak Másik álom amely után vágyódunk Hánykolódva hajózunk újra: A vihar vezessen Messze a végzet vonzásából Mi az miért itthagyjuk a szerelmet az üres elhagyott szívekben, Nevetni öröm nélkül, Sírni fájdalom nélkül Ahogy Ulysess néz a tenger felé, Letesszük hatalmassága eléhamis erényeinket Felgyújtjuk legbelső lakhelyünk Hajózunk az öreg tengereken, az óceán csak pocsolya már Kegyetlenség, irgalom azoknak kik Szemeidbe néznek Mosolyt festesz Roncs az esőben S láttuk a fakó, komor napot ahogy elnyeli az eget Önfeledten.... ...vakon Kitaszítva az emberiség megvetésétől, Arcok sivataga, Élhetünk vajon szégyen nélkül? Halhatunk vajon büszkeség nélkül? Várunk, már nagyon régóta Éhező szemeim, Inni a tengert Nagyon régóta várunk Vakon Sem élet sem halál, Meghalunk a virágzó világ látványától Mérező szem Ember szeme, elhervadunk a napban Mérgező szem S az értelem nem sogáig de rabul ejt Már látom az összes lényeget Makacs utazó Másik álom... másik álom amelyre midannyian vágyunk. Minden árnyban, a fény töredéke Minden árnyban, minden színben, A magány szakadéka Az igazág templomában, elégtünk És láttuk ahogy a halovány nap elnyeli az eget Kitaszítva az emberiség megvetésétől, Arcok sivataga, Élhetünk vajon szégyen nélkül? Halhatunk vajon büszkeség nélkül? Mérgező szem Mikor a viziók örvénye szétszakad Minden öröm elhagy Hét szemeddel lásd Minden öröm elhagy Hét szemedből vérezz | |||