 |
||||
FŐOLDAL
|
(részlet) Az eónok, indulnak már Beragyogják a halál mezőit Tudod, ők sosem akadályoznák Hogy bánat árnyékolja be a vérvörös hold tengereit Halhatatlanság a halálban Utolsó lélegzetem Vajon meddig tart Befedve a földeket, a vak köddel Óvják szent ebeiket tudatlanságukban Mikor meghallod a sírást Azokét kik meghalnak majd Védelmet lelsz a semmiben A józan látomásokban Az igazságot is elkerülheted S hálát mondok a miséért neked Isten világa valójában kárhozat Ők így őrzik a kapukat a Pokol imák és vég között született | |||