 |
||||
FŐOLDAL
|
Hűs tő partján ültem Bámultam a lenyugvó napot Lábaim a vízben Az utazás csak most kezdődött A ködben ott egy csónaks felém tart Fedélzetén egy hölgy emelte a kezét s én értettem Zuhantam a képzeletben Az álom elindult Utazunk az alkonyban Míg meg nem állunk valahol Lemerülünk a víz alá Sötét és homályos lépcsőkön Most ő vezet az aranyló palotába mely előttünk áll Azt súgja én vagyok az egyetlen álmaiban s ágyában Zuhantam a képzeletben Sodródtam egyedül | |||